A "kiáltó hang" hazatér

A "kiáltó hang" hazatér...

(60 X 27 cm, akril, fatábla, 2020)

Keresztelő János haláláról szóló festmény vertikális kompozíciója a föld-ég, halál-élet ellentétekre utal. A kép alsó és felső részét összekötő csillaghíd, mintegy kapcsolatot képez ezen ellentétek között. 

A cím, Ézsaiás próféta, Jánosnál beteljesült próféciájára utal: "kiáltó hangja szól a pusztában..."

Keresztelő János munkássága előtt, életét évekig a pusztában élve Istennel töltötte, hogy felkészíthesse Isten a leendő feladatára. A puszta, az a hely, ahol kiüresedünk Isten előtt, hogy Ő juthasson szóhoz mi bennünk. A világ zaja nélküli pusztában, mennyei-égi vízhez juthatunk, a Lélek vízéhez.

János szikár, vékony, de kemény alakja, tekintete is ezt a fajta, pusztában megtanult megnemalkuvást, a test háttérbe szorítása mellett kiérlelt, belső lelki erőt sugallja. 

Maga Jézus beszél így Jánosról, rokonáról: "Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni?... Prófétát látni? Azt láttatok, sőt - mondom nektek - prófétánál is nagyobbat.... Bizony mondom néktek: nem támadt asszonytól születettek között nagyobb Keresztelő Jánosnál."

A feje mögötti glória, véres aranytálként jelenik meg, mintegy utalva lefejezésére, halálára.

A kép felső részén lévő csillagok a túlvilági élet szimbóluma. 

"...Kört ír a meztelen kard

S megvillant egy aranytál 

a szolgakézben.

Szeme előtt az idő

megreped.

Hátára föltaposnak,

s a fullasztó sötét,

mely súlyosan alábugyog,

fehér kő-ajtaját

kinyitja."

(Vasadi Péter: János fejevétele - részlet)

Ébredő hajnal (Early dawn) 1-3. (sorozat)

Ébredő hajnal 1-3. 

grafit-és színes ceruzák, radírtoll, satírceruza, Bristol lap, 42 x 30 cm/db

Lilit gyermekei című sorozatom egy lapja (Children of Lilith 1.)

Lilit gyermekei 1.

(Children of Lilith 1.)

Faber-Castell 9000 grafit ceruzák, satírceruza, radírtoll, Bristol lap, 30 x 42 cm

Lilit a Genesis Rabba szerint, miután elhagyta az Édenkertet, az azon kívüli pusztában, a földre vettetett démonokkal számtalan utódot nemzett. Érdekes vizuális témának találtam ennek az ősi kor mítoszának alakjait. Hogyan nézhettek ki, milyen arcuk, bőrük, különleges külsejük lehetett e ősi óriásoknak...?

Az ősi, pusztai környezet, a lelki-és fizikai megpróbáltatások milyen nyomokat hagyhattak ezeken az ősi arcokon...?

Isten hercegének esküje

Isten hercegének esküje

vászon, akril - 80 x 60 cm - 2020

A festmény, a szimmetrikus elrendezésében Mihály főangyal imádkozó, belső, lelki nyugalmat sugalló alakjára épül. Fénylő alakját az éjfekete háttér emeli ki, melyben, glóriája mellett, a feje felett a távolban fénylő csillagok is Istennel való kapcsolatára utalnak. Androgün külseje angyal létére való utalás. Maga előtt jelképét: kardját helyezi le Isten elé, mintegy megesküdve az Úr szolgálatára. 

A kard: az erő, a hősiesség, jelképe, de az isteni szó hatalmát, erejét is szimbolizálja: "Mert az Istennek beszéde élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait." (Zsidókhoz írt levél 4,12.) 

A szenvedélyesség (kard, vörös haj) és az Istenre figyelés belső lelki nyugalmának (csukott, imára utaló szemek) egymás mellett élő feszültségére való utalásokra, e két látszólag ellentétes pólusra - (valójában a hitben nagyon is összetartozó fogalmakra) építtettem e festményt. A haj tűzvörös színe Mihály főangyal szenvedélyességére történő utalás, melyet nevének jelentése is sugall: héber "mi ká él" = "Ki olyan, mint az Isten?!" Mely önmagában a lázadó angyalok felé intézett név is. A stóla pedig az Istenszolgálatban való vezetés jelképe, kék színe pedig az angyali, mennyei hatalomra utaló szimbólum.