2017. augusztus 12., szombat


Csillagszilánkok

akril, feszített vászon - 40 x 60 cm - 2017


2017. július 19., szerda

Kinyúlás (akril festmény)


Kinyúlás

akril, fa lécek - 54 x 33 cm - 2017

Fénylő fák (akril festmény)


Fénylő fák

akril, kasírozott vászon - 50 x 40 cm - 2017

Csillagtenger (akril festmény)


Csillagtenger

akril, farost lemez - 40 x 30 cm - 2017

2017. július 18., kedd

Adriaen van Ostade: Festő a műtermében (festménymásolat)



Adriaen van Ostade: Festő a műtermében
1663

(festmény másolat az eredetivel megegyező méretben)

akril, farostlemez - 38 x 35,5 cm - 2017

Alexei Harlamoff: Portrait of young girl (festménymásolat)



Alexei Harlamoff: portrait of young girl

(festménymásolat)

akril, vászon - 40 x 30 cm - 2017

2017. július 1., szombat

Erdal Öz (török író novelláinak illusztrációi)

Erdal Öz novelláinak illusztrációi 
(színes ceruza, grafit, pasztellkréta technikával)

Megjelentek:
az Evangélikus Országos Könyvtár 2016-os évkönyvében (BIVIO 2016), 
Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest, 2017

 Galamb c. novella illusztrációi



 Amennyire szépek c. novella illusztrációi



Azon a régi tengeren c. novellához illusztrációk



Üvegszilánkok c. novella illusztrációi

2017. április 14., péntek

Időbomlás (akril festmény Szentmihályi Szabó Péter: Szerelmes vagyok c. versére)


Időbomlás

akril, feszített vászon - 80 x 80 cm - 2017


Szentmihályi Szabó Péter: Szerelmes vagyok

Szerelmes vagyok a végtelenbe, 
a Végtelen sötét terekbe, 
ahol az idő kék terekbe bomlott, 
hol istenfogak őrölnek kristálycsontot – 

oda vágyom, ahol az anyag is reszket, 
ahol lefagynak egymásról a testek, 
ahol csak nincsen-t és nem-et suttognak kőajkak el az ércvilág felett, 

s a mindenség forgó, örök kupolája nem ing, 
hiába földevő, rongyos részegségeink. 

2017. április 3., hétfő

Utcaseprő (akril festmény)


Utcaseprő

akril, feszített vászon - 70 x 50 cm - 2017

2017. március 20., hétfő

A kutya (akril festmény József Attila: A kutya című versére)


A kutya

akril, feszített vászon - 70 x 50 cm - 2017

József Attila: A kutya

Oly lompos volt és lucskos,
a szőre sárga láng,
éhségtől karcsú,
vágytól girhes,
szomorú derekáról
messze lobogott
a hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
laktak a szemében
s kenyérhéját, miegymást
keresgélt.


Úgy megsajnáltam, mintha
belőlem szaladt volna
elő szegény kutya.
s a világból nyüvötten
ekkor mindent láttam ott.


Lefekszünk, mert így kell,
mert lefektet az este
s elalszunk, mert elaltat
végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
feküdvén, mint a város,
fáradtság, tisztaság
hűs boltja alatt némán,
egyszer csak előbúvik
nappali rejtekéből,
belőlünk,
az az oly-igen éhes,
lompos, lucskos kutya
és Istenhulladékot,
Istendarabkákat
keresgél.