2014. július 6., vasárnap

Ezüstkötél


Ezüstkötél

akril, színes ceruza, farost lemez - 100 x 70 cm - 2014

(Ezüstkötél - közeli részlet)

A festmény ötletének alapját a Prédikátor könyvének egyik fejezete adta, azon belül is pedig két vers (Prédikátor könyve 12, 6-7), amely az élet és a halál pillanatáról szól gyönyörű szimbólumokban:

Végül elszakad az ezüstkötél,
összetörik az aranypohár, 
a korsó eltörik a forrásnál,
és a kerék belezuhan a kútba.
A por visszatér a földbe, 
olyan lesz, mint volt,
a lélek pedig visszatér Istenhez,
aki adta.
A versben megjelenő ezüstkötél a test és lélek összeköttetésének vékony létére utal, az ember törékenységének gyönyörű költői képe e szó; amelynek elszakadása a halált jelenti, és a visszatérést magához Istenhez.
Emellett a szó számomra az élet és a halál pillanatát is kifejezi, annak egy olyan rövidségét, érzékeny, pillanatnyi kapcsolatát, amelyben összetartoznak, azonban egymással mégsem érintkezhetnek. Ezt a pillanatnyiságot fejezi ki a képen a középen megjelenő ezüstkötél lehelet vékonysága, amelybe az életet jelképező ég, mély feketén hajlik bele a végtelenbe, az öröklétbe. Így az ezüstkötél a képen nemcsak a halál pillanatát, hanem magát a végtelen öröklétnek a keskeny kapuját is szimbolizálja.

2014. július 4., péntek

Négy elem

 

 

Négy elem

akril, farost lemez - 2 x 100 x 100 cm, 2 x 70 x 100 cm - 2014

(A Dunaharaszti Szivárvány óvoda tulajdona.)