Ádám teremtése

Ádám teremtése

65 X 50 cm, Bruynzeel grafit ceruzák 5-9 B, préselt szén, szén, Bristol papíron

Részletek:

Az alkotás a teremtés pillanatában ábrázolja Ádámot, az első embert, aki embrió pózban, éppen kinyítja szemeit és felnéz Teremtőjére. Felnőttként teremtetett, de feje, szemöldöke és testének többi része is csupasz, mint egy újszülöttnek. Személyiségének e gyermeki részéről ez a csupasz test és teremtésének póza árulkodik. Erre a Teremtőre való teljes ráutaltság fontosságáról - ahogyan egy kisgyermek is a szüleihez fordul - beszélt az Úr Jézus is: "és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába." (Máté 18,3)

Körülötte a föld és annak pora látható, ez öleli körbe Ádámot, melyből megalkotta őt Isten. E föld körül szimbólumként jelenlévő növények és állatok veszik körbe az első embert.

Ádám körül zöldellő fű, kicsit távolabb babércserje és mirtusz láthatóak.

Ezek közül a fű: az alázatosság, az alárendeltség, a szerénység, észrevehetetlenség jelképe, amely a teremtésben a bűneset előtt, Isten és ember kapcsolatában az ember részéről még megvolt Teremtője felé.

A mirtusz bokor kezdemény pedig a tisztaság, ártatlanság, az Istenben vetett bizalom kifejezője. A növények között még fiatal babérbokor kezdemény is látható, amely a halhatatlanság jelképe, aminek Ádám is teremtetett.

E növények között bukkan fel az első állatok közül is néhány, melyeket az Úr, Ádám felé vezet: "Formált tehát az ÚRisten a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi..."(1 Mózes 2,19) Három állat lelhető fel a képen: a nyúl, a bárány és a páva (annak farok tollai). Mindhárom a teremtett, még bűn nélküli világ tökéletességére, gazdag áldásaira utal. A nyúl szapora állat, a termékenység jelképe. ("Ádám százharminc éves volt, amikor fiút nemzett, magához hasonlót, a maga képmására, és elnevezte Sétnek. Sét születése után Ádám nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat. Ádám teljes életkora tehát kilencszázharminc év volt, amikor meghalt." 1 Mózes 5,3-5)

A bárány a szelídség, jámborság, engedelmesség megtestesítője. 

A páva pedig a halhatatlanság, az örök élet szimbóluma.

Elköltözés

Elköltözés

akril, vászon - 70 X 50 cm - 2023

Ez a képem a földi halál és a túlvilági élet találkozásának pillanatára fókuszál; emiatt egy esti, ködös kép az alapja, amely felvezet minket a csillagokkal teli éjszakába.

Az este, életünk alkonyában is a számvetés ideje, a visszaemlékezésé, lezárásé, a csendé.

Az elszáradt fűszálak szintén rövid földi életünk végének szimbólumai:

"Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az ÚR szele. - Bizony csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad."

(Ézsaiás 40, 6-8)

A fű közötti pitypangok szálló magvai pedig a gazdag újrakezdés szimbólumaiként jelennek meg. Így az égbe szálló magvak az elköltöző lelkek jelképei, melyek folytatják az Életet (csillagok) a halál (éjszaka) után is és Istenük fénye ragyog bennük. 

A csillagok emellett az Istenhez tartozó emberi és angyali sokaság jelképe is:

"Azután kivezette az ÚR, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz!" (1Mózes 15,5)

"Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat! Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt? Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét, amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak?" (Jób könyve 38,4-7)

A virágok - ahogyan a pitypang is - a földből és az égből élnek, a kettő között feszülnek, és Isten tékozló gazdagságát hirdetik:

"Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" (Máté 6,28-30)

Ezzel a végtelen és emberi szemmel nézve érthetetlen, "tékozló" szeretettel néz Isten is mireánk, ahogyan XVI. Benedek pápa is megfogalmazta:

"Az örökkévalóság nem a naptári napok állandó egymásutánja, hanem olyan pillanat, amelyben a teljesség átölel minket és mi átöleljük a teljességet. A végtelen szeretet óceánjába való elmerülés pillanata ez, amelyben az idő – az „előbb” és az „utóbb”- nincs többé.”

Összefogott hullámok

 

Összefogott hullámok

Bruynzeel grafit ceruzák, szénceruza, Bristol lap

65 X 50 cm

(részlet)

Pihenés

Pihenés

 Bruynzeel grafit ceruzák, Bristol lap

65 X 50 cm

 

Zselyke

 

Zselyke

Caran D'Ache színes ceruzák, Bristol lap

50 X 32, 5 cm

Végső Csend

Végső Csend

akril, vászon - 40 X 50 cm

ELKELT 

"A nagy szerzetes egyéniségek megszokták, hogy félhomályba néznek, és szüntelen képesek rátalálni a világosságra, aki az Isten. Mert Isten elrejtőzött Deus Absconditus (Elrejtőzködő Isten), azzal a fátyollal van beborítva, amelyet egyedül a csönd tud résnyire elrebbenteni. A csönd homálya teszi lehetővé az embernek, hogy kitartóan nézze Istent. A csönd a legnagyobb misztérium, Isten csöndes marad. Szeretek emlékezni Patrice de LA Tour du Pin költőnek ezekre a szavaira: " Minden életben a csend mondja ki Istent."

"Amikor a lélek elválik a távozó testétől, egy sohasem tapasztalt csöndben emelkedik. A halál nagy csöndje annak a léleknek a csöndje, aki a másik haza, az örök élet földje felé halad.... Minden, ami Istentől való, semmi zajt nem kelt."

(Robert Sarah bíboros: A csönd ereje a zaj diktatúrájával szemben, Szent István Társulat, 2019)

 

Hazaérkezés - festmény

Hazaérkezés

40 X 50 cm - akril, vászon 

ELKELT 

A festményem készültekor a következő gondolatok volt bennem, melyek képként elém jöttek: Isten  valóságos ismeretének kezdete az élet-halál határán:

"Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten." (1Korintusi levél 13,12)

Ezt a megismerést, időtlen, isteni nyugalmat idézi meg a festményen lévő, mindenhol jelenlévő és mindent átjáró nappali fény. A nappal: az ember, annak életének időmértéke. Az erős, égi fény, viszont ezen az emberin már túlmutat és egy időtlen, isteni térbe visz át "a tengeren túlra". 

A tenger több jelentésű szimbólum, az ószövetségi időben a halál birodalma (Jónás története), de az Újszövetség óta új jelentéssel is bővült e szimbólum: az egész elveszett emberiség jelképe is; ezt látjuk: Jézus "emberhalászok" hasonlatában, vagy a Jelenések könyvében a "tengerből feljövő fenevad" képében, majd a könyv végén: "És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé."

Ennek a hatalmas tengernek ellentéteként jelenik meg, az életet alig hordozó homokos parton az emberi mulandósagot megidéző fűszálak száradó, sárguló csoportjai.

"Az ÚR maga mondja ezt. Egy hang szól: Kiálts! Én kérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé.  

Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az ÚR szele. - Bizony csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad. "

(Ézsaiás könyve 40,6-8)

Életbe fordulás (festménypár)

 

Életbe fordulás (festménypár)

40 X 40 cm x 2 - akril, vászon - 2022

A festménypár a lelki halál és az Élő élet ellentétére, állapotára utal. A szimmetrikus kép alapját a végtelen üresség adja, ahol maga a sötétség, az elhagyatottságnak, a pusztulásnak (Zsolt 88,6-7) és a halálnak a jelképe, amely minden teremtett élőlény sajátja lett a bűnbeesés óta.

Erre a törvényszerű elmulásra utal a képen lévő élettelen szikla, amely a föld szimbóluma a képeken. Ez mindkét képen jelen van, de más szerepben. Az első festményen "sziklás talajként" van jelen, amely az Isten hangját halló, de attól elforduló, a világ örömeibe belefáradt ember lelki halálának talaja, amely valójában csak posvány. A második képen ezzel szemben a Föld jelképe számomra az a szikla, amely átmeneti otthona minden embernek, amelyből hívő emberként kiszakíttatunk halálunk pillanatában és örökké tartó Életre lépünk át Ő hozzá. Ezt az igazán életre kelő embert jelképezi a fény (Isten) felé forduló napraforgó (Úr felé forduló ember). Ezzel párhuzamosan pedig a szikla bal oldalán megjelenő vékony fenysáv az eljövő Úr ígéretére utal, aki fogad majd minket halálunk pillanatában: "Íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felől áll." (Apostolok Csel. 7,56)

A képen látható napraforgó formája, széttárt karokat idéző levelei pedig az Isten felé fordulás mellett Krisztus keresztjére is utal:

"Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy az Istennek éljek, mert Krisztussal engem is keresztre feszítettek. Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem." (Gal. 2, 19,20)

A Végtelenbe... 3-4.

A Végtelenbe... 4.

akril, vászon - 30 x 40 cm

ELKELT 

A Végtelenbe... 3.

akril, vászon - 30 x 40 cm

Csendélet gyümölcsökkel (megrendelésre készült festmény)

 Csendélet gyümölcsökkel

(megrendelésre készült festmény)

akril, vászon - 40 X 50 cm

ELKELT