A "kiáltó hang" hazatér

A "kiáltó hang" hazatér...

(60 X 27 cm, akril, fatábla, 2020)

Keresztelő János haláláról szóló festmény vertikális kompozíciója a föld-ég, halál-élet ellentétekre utal. A kép alsó és felső részét összekötő csillaghíd, mintegy kapcsolatot képez ezen ellentétek között. 

A cím, Ézsaiás próféta, Jánosnál beteljesült próféciájára utal: "kiáltó hangja szól a pusztában..."

Keresztelő János munkássága előtt, életét évekig a pusztában élve Istennel töltötte, hogy felkészíthesse Isten a leendő feladatára. A puszta, az a hely, ahol kiüresedünk Isten előtt, hogy Ő juthasson szóhoz mi bennünk. A világ zaja nélküli pusztában, mennyei-égi vízhez juthatunk, a Lélek vízéhez.

János szikár, vékony, de kemény alakja, tekintete is ezt a fajta, pusztában megtanult megnemalkuvást, a test háttérbe szorítása mellett kiérlelt, belső lelki erőt sugallja. 

Maga Jézus beszél így Jánosról, rokonáról: "Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni?... Prófétát látni? Azt láttatok, sőt - mondom nektek - prófétánál is nagyobbat.... Bizony mondom néktek: nem támadt asszonytól születettek között nagyobb Keresztelő Jánosnál."

A feje mögötti glória, véres aranytálként jelenik meg, mintegy utalva lefejezésére, halálára.

A kép felső részén lévő csillagok a túlvilági élet szimbóluma. 

"...Kört ír a meztelen kard

S megvillant egy aranytál 

a szolgakézben.

Szeme előtt az idő

megreped.

Hátára föltaposnak,

s a fullasztó sötét,

mely súlyosan alábugyog,

fehér kő-ajtaját

kinyitja."

(Vasadi Péter: János fejevétele - részlet)

Ébredő hajnal (Early dawn) 1-3. (sorozat)

Ébredő hajnal 1-3. 

grafit-és színes ceruzák, radírtoll, satírceruza, Bristol lap, 42 x 30 cm/db

Lilit gyermekei című sorozatom egy lapja (Children of Lilith 1.)

Lilit gyermekei 1.

(Children of Lilith 1.)

Faber-Castell 9000 grafit ceruzák, satírceruza, radírtoll, Bristol lap, 30 x 42 cm

Lilit a Genesis Rabba szerint, miután elhagyta az Édenkertet, az azon kívüli pusztában, a földre vettetett démonokkal számtalan utódot nemzett. Érdekes vizuális témának találtam ennek az ősi kor mítoszának alakjait. Hogyan nézhettek ki, milyen arcuk, bőrük, különleges külsejük lehetett e ősi óriásoknak...?

Az ősi, pusztai környezet, a lelki-és fizikai megpróbáltatások milyen nyomokat hagyhattak ezeken az ősi arcokon...?

Isten hercegének esküje

Isten hercegének esküje

vászon, akril - 80 x 60 cm - 2020

A festmény, a szimmetrikus elrendezésében Mihály főangyal imádkozó, belső, lelki nyugalmat sugalló alakjára épül. Fénylő alakját az éjfekete háttér emeli ki, melyben, glóriája mellett, a feje felett a távolban fénylő csillagok is Istennel való kapcsolatára utalnak. Androgün külseje angyal létére való utalás. Maga előtt jelképét: kardját helyezi le Isten elé, mintegy megesküdve az Úr szolgálatára. 

A kard: az erő, a hősiesség, jelképe, de az isteni szó hatalmát, erejét is szimbolizálja: "Mert az Istennek beszéde élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait." (Zsidókhoz írt levél 4,12.) 

A szenvedélyesség (kard, vörös haj) és az Istenre figyelés belső lelki nyugalmának (csukott, imára utaló szemek) egymás mellett élő feszültségére való utalásokra, e két látszólag ellentétes pólusra - (valójában a hitben nagyon is összetartozó fogalmakra) építtettem e festményt. A haj tűzvörös színe Mihály főangyal szenvedélyességére történő utalás, melyet nevének jelentése is sugall: héber "mi ká él" = "Ki olyan, mint az Isten?!" Mely önmagában a lázadó angyalok felé intézett név is. A stóla pedig az Istenszolgálatban való vezetés jelképe, kék színe pedig az angyali, mennyei hatalomra utaló szimbólum.

Kapcsolat

Kapcsolat

Faber-Castell grafitceruzák 5B-8B, szénceruza, színes ceruzák, Fabriano Academia lap

100 x 70 cm - 2019

Az ember-Isten kapcsolatra utaló szimbolikus grafikán az arcon megjelenő jelek (felemelt, felnéző fej, csukott szemek) mellett, az alak körül számos szimbólum utal az ember és Isten bensőséges, imádkozva beszélgető kapcsolatára. A női alak lábai alatt elterülő éjszakai tenger a születés, az átalakulás, az újjászületés helye, egyszerre utal az életre és a halálra is (a keresztségben is e kettősségre utal maga a víz: meghalni a bűnnek és feltámadni a víz alól Krisztusban.)

A fiatal nőalak kezei felett lebegő virágok a tiszta lélek szimbólumai. Ezek közül a fehér liliom: a nőiesség, szelídség; a napraforgó: az Isten felé figyelő ember jelképe. Az alak fehér ruhája a lélek tisztaságára utaló szín. A fejét glóriaszerűen fénylő felhők koszorúzzák. A glória a kiválasztottság, az égi kegyelemben való részesülés képi megjelenítője. Az ablak, nyitott állapotában az ember és Isten közötti kapcsolat jelképe.

Hajnal 3. (akril festmény)

Hajnal 3.

akril, vászon, 50 x 35 cm

Szimbólumokra épülő kép, melyben a félig áttetsző aranyedény befogadó, feminin formája mellett színével, a szellemi élet kincsének jelképe is egyben. A fénylő alak és az edény egy éjszakai tenger felületén állnak, azonban az égbolt ezzel egyidejűleg ragyogó nappali színnel rendelkezik, ezáltal hangsúlyozva a kép álomszerűségét. A fényre-sötétre jellemző ellentét a víz-felhő szimbólumának jelentéstartalmában is felfedezhető. A nappali égen lévő felhő az isteni jelenlét, az éjszakai sötétben megjelenő tenger: a világnak, a népek tengerének jelképe (lásd: Jelenések Könyve, ahol egy olyan világról is olvashatunk, ahol majd " a tenger nem létezik többé"(Jel.21,1) Azaz a kép lány alakja ezen a vízen áll, nem süllyed el benne, felette áll a világnak. Úgy vélem emiatt Jézus vízen járása akár szimbólumként is értelmezhető: Jézus mikor itt járt a Földön, bűntelensége miatt úgy, ahogy a víz felett is, Ő felette járt a világnak is. Az edényből (női test jelkép) származó és az Ég felé tartó virágok a lelki és testi tisztaság jelképei, a felszálló pillangók pedig a Menny felé tartó lélek szimbólumai. A háttérben lévő fénylő kapu forma két világ közötti átjáró jelképe. Keresztény szimbolikában az új Életbe történő belépés szimbóluma.

Hajnal 2. (egyedi grafika: ceruzarajz)

Hajnal 2.

grafit, Bristol lap (egyedi grafika) - 42 x 30 cm - 2019

A kép központi alakjának feje felett hársfalevelekből és mirtuszokból álló koszorú (győzelmi szimbólum) a boldogság és a tisztaság összefonódó jelképekei; az antikvitásban a lélek győzelmi koszorúja a világ felett. A fej felett, illetve a koszorú mögött felhő glória látható, amely az isteni jelenlétben-és kegyelemben való részesülés képi megjelenítője.

A Teremtés 0. napja

A Teremtés 0. napja

akril, vászon, 40 x 60 cm

"Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött." (1 Mózes 1-2)

Hajnal (színes ceruza rajz)

Hajnal

50 x 32,5 cm, Bristol lap, Caran d'Ache Luminance színes ceruzák

Egy fiatal lány fénnyel teli, légies alakjára épülnek fel a képen megjelenő jelképek. A függőleges kompozícióban, a kezek felett három - jelentéstartalomban hasonló - virág szimbólum lebeg. A margaréta: finomság; a fehér ibolya: szerénység; a fehér rózsabimbó: lányság szimbólumként. A hajban lévő liliom: az ártatlanság, szüzesség jelképe. A kép tetején lévő felhő: az ég fátyla, az isteni akarat szimbóluma. A kompozíció hátterében lévő, a felhőből aláhulló függöny védelmezőn öleli körbe az alakot. A függöny, kárpit: az elválasztás, elrejtés jelentését hordozza magában már az ókor óta, amely elfed, elrejt, védelmez valamilyen titkot a világ elől. Ennek kék színe pedig e rajzban a végtelenség és a védelmező angyalok kifejezője.

Ádám és Lilith születése (ceruzarajz)

Ádám és Lilith születése

Faber-Castell grafit ceruzák, 250 grammos Bristol kartonlap  - 65 x 50 cm - 2019

A kép történetének alapját a Genesis Rabbá adta. Az írás szerint Ádám első társa volt Lilith, akit Isten szintén a föld porából teremtett. A kép szimmetrikus kompozíciója is erre, a teremtésben megvalósult teljes hasonlóságukra utal; és a történetből kettejük lelki, pszichológiai egyformaságuk is kitűnik, amely kapcsolatuk végét is magában hordozta, így Lilith elhagyta Ádámot és az Édenkertet.

A föld porából kiemelkedő alakok szemtől szembe tekintenek Alkotójukra, erős fény-árnyék ellentétre épülő képen a háttérben a hajnalodó Kert látszik, az égbolton még a hajnali csillagok ragyognak. A csillagok angyal szimbólumok, melyek örvendve voltak jelen Isten teremtésénél. A környezetben megjelenő állatok szimbólumként vannak jelen a grafikán. A jobb alsó sarokban (aláírásom felett) egy gyik látható, amely a Gonosz szimbóluma, utalva Ádám későbbi elbukására és Lilith lázadó jövőjére, ugyanezt szimbolizálja a kép túloldalán egy hálójában lesben álló pók, amley az embert tőrbe csaló Sátán szimbóluma. A háttérben, a bokrok előtt farkasok nézik a teremtés az ember teremtésének pillanatát, amely állatok pedig a mértéktelenség szimbólumai (utalva Lilith Édenen kívüli életére.) A háttérben lévő sötét erdő a léleknek az ismeretlen veszélyeiben való  megmerítkezésének jelképe. 

Ádám és Lilith alakja alatti részen, ahol az Isteni teremtő fény bevilágítja a talajt a föld pora látható, amely az emberi lét végtelen parányi voltának szimbóluma, mintegy előrejelezve az Ember tragikus bukását., a fénykörön kívül mező látható, gazdagon fűvel benőve, amely szintén mulandóságra utaló jelkép. "Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. Bizony csak fű a nép!" (Ézsaiás könyve 40, 6-7)